Kemény István: Indulás a koordináta-rendszerből
A pont, az Origó, mint testből a lélek
kirepült egy nap, kilebegett, kiszállt,
elindult világot látni belőlem,
a világot, ami központot keres,
királyt – zérust, vagy királyt –, és vitte, vonta
magával a rendszert; mindhárom tengelyét,
hogy felverje őket akárhol másutt
s azzá legyen ott is, amiből egy
elég; kilebegett belőlem az Egy Pont,
de nem messze megállt, és ott lebeg,
a megfoghatatlan volt idebent eddig,
és most kell megfogni, különben hogy
legyek. A Pont, az Origó még nem
a lélek, a lélek megmaradt idebent,
mint repülőablaknál, lesütött szemmel –
még érzi az Origót, és tűnődik: mire ment?
2003. június
kirepült egy nap, kilebegett, kiszállt,
elindult világot látni belőlem,
a világot, ami központot keres,
királyt – zérust, vagy királyt –, és vitte, vonta
magával a rendszert; mindhárom tengelyét,
hogy felverje őket akárhol másutt
s azzá legyen ott is, amiből egy
elég; kilebegett belőlem az Egy Pont,
de nem messze megállt, és ott lebeg,
a megfoghatatlan volt idebent eddig,
és most kell megfogni, különben hogy
legyek. A Pont, az Origó még nem
a lélek, a lélek megmaradt idebent,
mint repülőablaknál, lesütött szemmel –
még érzi az Origót, és tűnődik: mire ment?
2003. június
Kemény István (1961-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése