Halmai Tamás: Függőkert

Más vonalait hordod tenyeredben,
megőrzésre kaptad csak sorsodat,
tűnőfélben a részlet teljesebb lesz –
mit tudhat gregorián erkölcsökről
a jazz, a mezítlábas zongora,
az ég áztatta, ég sütötte föld,
mit tudhat függőkert a lépes szívről?
Házra néző Dunámat elcserélném
semmire. Lábon kihordott öröm
ámulni csillag süvölvénykorára;
hágcsón a rönk is fölkapaszkodik, ha
örök gyökért hiszel, s holnapi lombot.
Lampion alatt emberré sötétül
minden, s Orpheusz mennyekből tér vissza.


Halmai Tamás (1975-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél