Vécsei Rita Andrea: Egy reggel futni kezdek
Sütni fog a nap, tudom, és szél lesz.
Tiszták vagyunk már, megszenteltek,
mert elhiszünk mindent, amit magunknak találtunk ki,
hogy könnyebb legyen.
Szégyenlősségből húzunk kerítést
a szégyenünk köré, hátha nem látnak be,
de belátnak.
Nem fordítunk hátat annak, aki ránk néz.
Először az ujjongás van, hogy ráakadtál,
kiértékelése a véletleneknek,
szükségszerű volt, elkerülhetetlen stb.
Nem értünk semmit.
Később, szemtől szembe még annyit se.
Szét kéne tépni, megszüntetni ezt az értetlenséget.
Észrevétlenül szűnik meg egy folyóparton.
Árad éppen.
A teraszból, ahol állunk, tutaj lesz,
aztán ismét terasz, amikor megkérlek,
köss egy fehér szalagra, mint a kulcsodat,
hogy ne veszíts el.
Sütni fog a nap, és lehet, hogy szél lesz,
amikor összehúzod a madzagot a zsákon.
Onnantól sötét van,
a fényt az arcodon viszed,
növények illatát a hajadban.
Durva gyapjút veszek magamra
mások érintése ellen,
és futni kezdek, hogy megtaláljalak
Crna Gora körül,
a hegyekben.
Tiszták vagyunk már, megszenteltek,
mert elhiszünk mindent, amit magunknak találtunk ki,
hogy könnyebb legyen.
Szégyenlősségből húzunk kerítést
a szégyenünk köré, hátha nem látnak be,
de belátnak.
Nem fordítunk hátat annak, aki ránk néz.
Először az ujjongás van, hogy ráakadtál,
kiértékelése a véletleneknek,
szükségszerű volt, elkerülhetetlen stb.
Nem értünk semmit.
Később, szemtől szembe még annyit se.
Szét kéne tépni, megszüntetni ezt az értetlenséget.
Észrevétlenül szűnik meg egy folyóparton.
Árad éppen.
A teraszból, ahol állunk, tutaj lesz,
aztán ismét terasz, amikor megkérlek,
köss egy fehér szalagra, mint a kulcsodat,
hogy ne veszíts el.
Sütni fog a nap, és lehet, hogy szél lesz,
amikor összehúzod a madzagot a zsákon.
Onnantól sötét van,
a fényt az arcodon viszed,
növények illatát a hajadban.
Durva gyapjút veszek magamra
mások érintése ellen,
és futni kezdek, hogy megtaláljalak
Crna Gora körül,
a hegyekben.
Vécsei Rita Andrea (1968-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése