László Noémi: Műrepülés
Hogyan törött el, össze, le.
Melyik darab vagyok. Kinek kije,
minek mije lehetek így. Mikor
maradhatok meg végre, valahol.
Honnan tudom, hogy merő szenvedés.
Hányadik töretlen ég az egész.
Hányadik én a létező.
Honnan tudom, hogy ő csakugyan ő.
Honnan tudom, hogy én csakugyan én.
Hányan tolongunk lelkem üvegén.
Törött, repedt vagy csonka-csorba csak.
Rabsorba hulló zsibbadt, néma, vak.
Kinek mije, minek kije vagyok.
Itt: lángolnak a semmiangyalok.
Ott: izzanak a semmi rácsai.
Lehet-e szabadfogást játszani.
Lehetne. Mindenség hamuja fog.
Szabadesésben benne a vakok.
Hit, képzelet, szorongás, fegyelem.
Átívelünk a levegőegen.
Műrepülés, tökélyre vitt tökély.
Álomtól álomig süllyed az éj,
Ereszkedik, hogy az időt
kitépje, csontos sötétje.
Melyik darab vagyok. Kinek kije,
minek mije lehetek így. Mikor
maradhatok meg végre, valahol.
Honnan tudom, hogy merő szenvedés.
Hányadik töretlen ég az egész.
Hányadik én a létező.
Honnan tudom, hogy ő csakugyan ő.
Honnan tudom, hogy én csakugyan én.
Hányan tolongunk lelkem üvegén.
Törött, repedt vagy csonka-csorba csak.
Rabsorba hulló zsibbadt, néma, vak.
Kinek mije, minek kije vagyok.
Itt: lángolnak a semmiangyalok.
Ott: izzanak a semmi rácsai.
Lehet-e szabadfogást játszani.
Lehetne. Mindenség hamuja fog.
Szabadesésben benne a vakok.
Hit, képzelet, szorongás, fegyelem.
Átívelünk a levegőegen.
Műrepülés, tökélyre vitt tökély.
Álomtól álomig süllyed az éj,
Ereszkedik, hogy az időt
kitépje, csontos sötétje.
László Noémi (1973-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése