Kántor Péter: A jégeső
A jégesőről még nem beszéltem neked.
Félelmetes dörgéssel érkezett,
hirtelen elhomályosult, alig látszott az ablak,
gyöngyformája volt minden kis jégdarabnak,
villámlott, csörgött a telefon, kiürült az utca,
a szökni vágyó rabok összenéztek: uccu!
egy-két reflektorozó kocsi szelte a pocsolyákat,
gyönyörű volt! csatornák bugyborogták az imákat,
táncoltak a magas fák lombjai a szélben,
s aztán csak zuhogott az eső eltökélten,
mint a korbács, majd mint egy panaszkodó, sértett asszony.
Félelmetes dörgéssel érkezett,
hirtelen elhomályosult, alig látszott az ablak,
gyöngyformája volt minden kis jégdarabnak,
villámlott, csörgött a telefon, kiürült az utca,
a szökni vágyó rabok összenéztek: uccu!
egy-két reflektorozó kocsi szelte a pocsolyákat,
gyönyörű volt! csatornák bugyborogták az imákat,
táncoltak a magas fák lombjai a szélben,
s aztán csak zuhogott az eső eltökélten,
mint a korbács, majd mint egy panaszkodó, sértett asszony.
Kántor Péter (1949-2021)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése