Adam Zagajewski: Séta közben

Olykor séta közben, egy mezei úton,
vagy a zöld, magányos erdőben
hangfoszlányokat hallasz, talán hívást;
nem akarsz hinni nekik, felgyorsítod lépteid,
s azok egy percig úgy követnek téged,
ahogy szelíd állatok.

Nem akarsz hinni nekik, de később,
egy forgalmas nagyvárosi utcán
bánod, hogy engedetlen voltál,
és próbálod felidézni magadban
a szótagokat, a hangokat és a szüneteket.

Azonban már túl késő,
és soha nem tudod meg,
ki énekelt, milyen zenét,
és mi volt benne az üzenet.

Zsille Gábor fordítása

Adam Zagajewski (1945-2021)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél