Böszörményi Zoltán: Végtelent lélegző érzés
képzeletem kirakatában
ismerős állomások tündökölnek
egyik peronon ottfelejtett
kabátom sárgáll
elidegenedett eszme pihen
a nyugodt délután pamlagán
tágas szavak társaságában
gyanúba keveredett
vereségem lappang
az az elnyúló
véget nem érő rezgés
végtelent lélegző érzés
rohan
ostromol
árnyékot szakít a domb
a fuldokló elmúlásból
ismerős állomások tündökölnek
egyik peronon ottfelejtett
kabátom sárgáll
elidegenedett eszme pihen
a nyugodt délután pamlagán
tágas szavak társaságában
gyanúba keveredett
vereségem lappang
az az elnyúló
véget nem érő rezgés
végtelent lélegző érzés
rohan
ostromol
árnyékot szakít a domb
a fuldokló elmúlásból
Böszörményi Zoltán (1951-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése