Parti Nagy Lajos: Zene esővel, két cukorral

Iszik egy kávét, Mozart úr kérem,
ezen a lompos szombaton?
Ha abbahagyná a zongorálást,
hallanók az esőt,
és ha nem is.
Igen szép ez a muzsikája, hány
cukorral kéri? Jó erős,
lepusztulnak a macskák a háztetőről,
bizony mondom, gondolom,
fölkavarja, lám, uraságok
érkeznek bérkocsin, kávéra tán
azok is, csak csöndesen kavarni,
oda-odaütődik,
én tejjel felhígítom, akár
a lompos szombat, ahogy a kanalával,
oda-odaütődik, tempozó zongorája
a messzeségek üvegéhez,
szóval cukorral, lassúdan kiolvad,
végül a lemez percegése
az alján összegyűlik,
a zacc a csöppnyi udvaron,
látom, s el is felejti,
hogy kávéval zavartam.


Parti Nagy Lajos (1953-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél