Kiss Ottó: Porhó
Ma nagy hó volt,
apa jött értem az óvodába,
és ahogy mentünk hazafelé,
megpróbált hóembert gyúrni,
de megint nem sikerült neki,
porhóból nem lehet, mondtam,
mire magyarázni kezdett,
hogy persze, tudja ő,
csak azt nem tudja,
hogy mért nem sikerül
legalább egyetlenegyszer,
hiszen az Istennek
nemhogy a porhóból,
de még a porból is sikerült
igazi embert.
Persze, lehet,
folytatta apa,
hogy az Isten
nem is a saját képére
teremtette az embert,
mert ha így lenne,
akkor az ember is tudna
legalább egy hóembert
teremteni a porhóból,
de apa azt persze
nem vette észre,
hiába álltam elé,
hogy én vagyok az az ember,
akit Isten segítségével
még neki is sikerült
a saját képére
megteremtenie.
apa jött értem az óvodába,
és ahogy mentünk hazafelé,
megpróbált hóembert gyúrni,
de megint nem sikerült neki,
porhóból nem lehet, mondtam,
mire magyarázni kezdett,
hogy persze, tudja ő,
csak azt nem tudja,
hogy mért nem sikerül
legalább egyetlenegyszer,
hiszen az Istennek
nemhogy a porhóból,
de még a porból is sikerült
igazi embert.
Persze, lehet,
folytatta apa,
hogy az Isten
nem is a saját képére
teremtette az embert,
mert ha így lenne,
akkor az ember is tudna
legalább egy hóembert
teremteni a porhóból,
de apa azt persze
nem vette észre,
hiába álltam elé,
hogy én vagyok az az ember,
akit Isten segítségével
még neki is sikerült
a saját képére
megteremtenie.
Kiss Ottó (1963-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése