Acsai Roland: Mulandó

A kórus hangja száll,
lecsorran kint a fény
egy házfal oldalán:
reménytelen remény.

Letérdelő idő,
és benne emberek,
az ég sötét színű,
egy csillag megremeg.

nyitott tenyér az út,
vetetlen áll az ágy,
nem múlandó a múlt:
ismétli önmagát.


Acsai Roland (1975-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Grecsó Krisztián: Legjobban nélküled

Nagy László: Csönd

Sohonyai Attila - Szanaszét összeszedve