Acsai Roland: Mulandó
A kórus hangja száll,
lecsorran kint a fény
egy házfal oldalán:
reménytelen remény.
Letérdelő idő,
és benne emberek,
az ég sötét színű,
egy csillag megremeg.
nyitott tenyér az út,
vetetlen áll az ágy,
nem múlandó a múlt:
ismétli önmagát.
lecsorran kint a fény
egy házfal oldalán:
reménytelen remény.
Letérdelő idő,
és benne emberek,
az ég sötét színű,
egy csillag megremeg.
nyitott tenyér az út,
vetetlen áll az ágy,
nem múlandó a múlt:
ismétli önmagát.
Acsai Roland (1975-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése