Vas István: Áprilisi fények
1
Milyen élesek, milyen szépek
Ezek az áprilisi fények!
Nézd a levelek ifjú zöldjét,
A levegő fölötte gyöngykék,
Az a fehér meg az a sárga,
Egy ablak váratlan lilája.
Ragyogó éj viharos estét –
Szeszély és következetesség.
Ó, április, Fiatal, éles,
Erőt ad még szörnyű évhez,
Hitet, hogy mégis érdemes lesz,
Feltámadáshoz, nem is egyhez,
Kedvet ad nézni, tenni, tűrni.
A kikelet fecskendőtűi
Ezek az áprilisi fények.
Milyen jó, hogy még mindig élek
2
Úgy van, nem tagadom, még mindig élni szeretnék.
Életemet nem únom, nem, még koromat sem. A kérdés
Nem tompult a szememben, sem szívemben, agyamban.
Azt, ami jön még, azt sem únom, nem. Látni szeretném.
Dolgom van még. Ó, már régen nem híreket kell
Átadnom – de látni, de tudni! Talán, ha sokáig
Élnék, még az idő vegykonyhájában arannyá
Válnának bűneim, hogy majd a halált ne az undor
Kívántassa, hanem a kiváncsi szív, a vidám ész.
Milyen élesek, milyen szépek
Ezek az áprilisi fények!
Nézd a levelek ifjú zöldjét,
A levegő fölötte gyöngykék,
Az a fehér meg az a sárga,
Egy ablak váratlan lilája.
Ragyogó éj viharos estét –
Szeszély és következetesség.
Ó, április, Fiatal, éles,
Erőt ad még szörnyű évhez,
Hitet, hogy mégis érdemes lesz,
Feltámadáshoz, nem is egyhez,
Kedvet ad nézni, tenni, tűrni.
A kikelet fecskendőtűi
Ezek az áprilisi fények.
Milyen jó, hogy még mindig élek
2
Úgy van, nem tagadom, még mindig élni szeretnék.
Életemet nem únom, nem, még koromat sem. A kérdés
Nem tompult a szememben, sem szívemben, agyamban.
Azt, ami jön még, azt sem únom, nem. Látni szeretném.
Dolgom van még. Ó, már régen nem híreket kell
Átadnom – de látni, de tudni! Talán, ha sokáig
Élnék, még az idő vegykonyhájában arannyá
Válnának bűneim, hogy majd a halált ne az undor
Kívántassa, hanem a kiváncsi szív, a vidám ész.
Vas István (1910-1991)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése