Egry Artúr: talán
talán
zord tölgy vagyok
egy nyári délután,
a hegyek lábánál valahol Dél-Budán,
talán
az Al-Dunán
gyorsan sikló csónak,
veszett kis dereglye a zsákolt kősónak,
talán
az a csóknak
szánt ősi mozdulat,
félúton, valahogy elakadt indulat,
talán
sötét kutak
nyugalma, az ragyog,
ahogy e tó tükrén a déli nap vagyok,
talán
a tölgy vagyok...
zord tölgy vagyok
egy nyári délután,
a hegyek lábánál valahol Dél-Budán,
talán
az Al-Dunán
gyorsan sikló csónak,
veszett kis dereglye a zsákolt kősónak,
talán
az a csóknak
szánt ősi mozdulat,
félúton, valahogy elakadt indulat,
talán
sötét kutak
nyugalma, az ragyog,
ahogy e tó tükrén a déli nap vagyok,
talán
a tölgy vagyok...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése