Király Farkas: kéz a kézben

itt álltunk egykor, nem is oly régen,
néztük a hajnalt kéz a kézben,
egyre gondoltunk, de nem beszéltünk,
arra, hogy majdan, ha vége lesz,
azt mondjuk: jó, hogy együtt éltünk.

S ma felkelt a nap, és nem olyan lett,
amiként korábban mindig ébredt,
mert éjjel is tüzek voltak az égen,
a halál közöttünk tolja taligáját
s az életünk csak percekben mérem.

Hazudok neked: üstökös, sarki fény
világít odafenn, ritka nyeremény.
Itt állunk, nézünk, mint egykor, régen
– nincs hova futni, a világ utolér –,
s várjuk a hajnalt, kés a kézben.

Király Farkas (1971-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél