Albert Zsolt: Szeptemberi vágyak

Maradni kellene ebben a húszfokos szeptemberben,
engedni, hogy őrlángon égjen, míg átvisz fehéren
olvadó lakótelepeken. A tavasz is közelebb jöhetne.
A szeptember és a jövő március kezet foghatna,
majd egy erős presszókávé után eláshatnák a telet.
Lehetne az árvíz a megtisztulás, ahol a beszéd

megitatja a mélység sötét és néma kútjait.
Minden, ami létezik szeptember és március
kézfogásában kellene, hogy létezzen. A halált
hagyni kell, hadd lovagoljon képzelt decemberekbe
és nem számítva mit tesz, engedni kell szeptembert
és márciust találkozni az eltemetett tél felett.

Albert Zsolt (1973-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél