Lajtos Nóra: Szemtől szemben
1
Behunyt szemed redői alatt
óceánként folyik szét benned egy kép,
melyet még akkor festettél magadról, amikor
nem volt biztos, hogy ennyire közel a vég.
2
Csillagpor száll szemedbe,
halál-viszketés kínoz,
kidörzsölnéd magadból a létet,
sietsz, amint folyó siet a hídhoz.
3
Szem-vitorládba szelet fújnak a felhők,
elkúszik előtted a pajkos gyerekkor,
fodrozódik benned ezernyi csínytett,
mégis jónak érzed magad minden ébredéskor.
4
Nem voltál szemtanúja a golyótűznek,
de minden október végén látod a lyukakat,
szétgurult lövedékeken lépdelsz álmodban,
s hátaddal támasztod meg a beomló házfalakat.
5
Szemhatárodon ott van
a lenyugvó Nap vöröslő sebe,
nincs mit ehhez már hozzátenni:
fáj a szívben az „í”, s nem te kötözöd be.
Behunyt szemed redői alatt
óceánként folyik szét benned egy kép,
melyet még akkor festettél magadról, amikor
nem volt biztos, hogy ennyire közel a vég.
2
Csillagpor száll szemedbe,
halál-viszketés kínoz,
kidörzsölnéd magadból a létet,
sietsz, amint folyó siet a hídhoz.
3
Szem-vitorládba szelet fújnak a felhők,
elkúszik előtted a pajkos gyerekkor,
fodrozódik benned ezernyi csínytett,
mégis jónak érzed magad minden ébredéskor.
4
Nem voltál szemtanúja a golyótűznek,
de minden október végén látod a lyukakat,
szétgurult lövedékeken lépdelsz álmodban,
s hátaddal támasztod meg a beomló házfalakat.
5
Szemhatárodon ott van
a lenyugvó Nap vöröslő sebe,
nincs mit ehhez már hozzátenni:
fáj a szívben az „í”, s nem te kötözöd be.
Lajtos Nóra (1977-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése