Oláh Tamás: Érzékelés kegyelmében

A folyamatos jelenlét,
a legédesebb perc
gördülő állandósága
tart csak minket ébren,
s vonja ki érzésünkből
az időlegest,
s győzi le a mulandót.

Megszakad
múlt és jövő láncolata,
ami volt, jelen lesz,
az eleven jövő
nagy éji sóhaja,
előttünk lebeg.

Az érzékelés
kegyelmében
egybeolvadva
méri szívünk ami volt,
a megnyugvásba
fut velünk
minden, ami még
előttünk dobog.

…De a boldogság
néha elkomorít…

Mennyei alak kérlek
a bűnt ne kelljen
titkolnom többé,
adj értelmet
létezésemnek:
elérni az
Elérhetetlent!

Oláh Tamás (1944-)