Soós Gábor: Bakancslista

Jó lenne megváltani valakit!
…de legalábbis óvakodni
a testem dugattyúiban felgyűlt,
több évtizednyi étolajürüléktől.

Segítség nélkül kicserélni álmaim
elszenesedett kismegszakítóit,
és visszafelé áramolni az időben,
ütközve végtelen sok önmagammal.

Üres szatyromba teli szívem tenni,
183 centiméter lemálló vakolattal.

Ruhámat fecskefrakkra cserélni,
úgy repülni sejtek és sejtelmek közt,
azután tíz percre meghalni örökre,
és szilíciumcsipke ruhában feltámadva
ellipszist skiccelni koncentrikus körökre.

Szavakat lopni, barbár módon verni szét,
összerakni újra, naponta öntözni, figyelni,
miként bontja kezemben a kalapács rügyét.

Lázasan fejni az élet ihlet dús emlőit,
tejfehér tudatlanságban, fekete tus hittel.

Savmarta józanságom lecserélni végre,
talán intertextuális delíriumra (szótár!),
fogaim réseit betömni az akciós gittel.

Hátrafésülni szemembe lógó életcéljaim,
választékot már csak érveimnek hagyva,
felkutatni az összes párhuzamos világot,
multi-létezni mindben, standby-ba fagyva.

…és persze futni: ki, el, tova, messze;
hol az óarany gázló nem gőzölgő vizelet,
és életem pókhálósra repedt LCD-jén
még folyamatosan működő opció a reset.


Soós Gábor (1978-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Zelk Zoltán: Hajnali vendég

Grecsó Krisztián: Legjobban nélküled

Závada Péter: Bontás