Jánosházy György: Elhullatott szavak

A sok hegyes, türelmetlen, kegyetlen
szó, amit elhullattál életedben,
s amit egy perc múló haragja szült,
nem tűnt a Semmibe: gyűlt, egyre gyűlt;

mint pokolbéli vad, izgága árnyak,
melyek a tűzben nyugtot nem találnak,
most visszajárnak a komisz szavak,
körülkerítnek és rád rontanak,

domonkos inkvizítorok dühével
suttognak a füledbe nappal-éjjel,
és keserű lélekkel újraéled

más elfelejtett fájdalmát naponta:
szomorú kárhozott, a büntetésed
így töltöd élve egy pokolmalomba’


Jánosházy György (1922-2015)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Zelk Zoltán: Hajnali vendég

Grecsó Krisztián: Legjobban nélküled

Závada Péter: Bontás