Ijjas Tamás: A tengert nem lehet
A tenyér felszíne és a kacsakő
közti résben összpontosul
a nyugalom. A te szemedben
villámok, talán ilyenkor vagy
a legszebb, a bal kézfejemben
semmi, de nem nevezném
hiánynak, próbálom, úgy lógatni,
hogy ellensúly legyen, helyben
maradjon a szívem, ne akarjon
kiugrani. A tengert nem lehet
meghódítani egy kacsakővel,
és a hullámverés benned átcsap
a fejem fölött. Egyikünk azért
szótlan, mert beszélni szeretne,
másikunk azért, mert lehetetlenné
vált artikulálni. Egyre forróbb
a kacsakő, körülötte semmi
nem nevezhető már nyugalomnak,
ki is mozdul a tenyérből, le akar esni,
de valamiért érte nyúlsz, elkapod a levegőben,
nem lehet vele a tengert meghódítani,
de a szemed mégis megváltozik,
azt mondod, hogy ez a kő van
olyan forró, mint a lelkifurdalás,
és igazad is van, de közben arra
gondolok, hogy mégsem olyan
forró, mint a kezed hiánya.
közti résben összpontosul
a nyugalom. A te szemedben
villámok, talán ilyenkor vagy
a legszebb, a bal kézfejemben
semmi, de nem nevezném
hiánynak, próbálom, úgy lógatni,
hogy ellensúly legyen, helyben
maradjon a szívem, ne akarjon
kiugrani. A tengert nem lehet
meghódítani egy kacsakővel,
és a hullámverés benned átcsap
a fejem fölött. Egyikünk azért
szótlan, mert beszélni szeretne,
másikunk azért, mert lehetetlenné
vált artikulálni. Egyre forróbb
a kacsakő, körülötte semmi
nem nevezhető már nyugalomnak,
ki is mozdul a tenyérből, le akar esni,
de valamiért érte nyúlsz, elkapod a levegőben,
nem lehet vele a tengert meghódítani,
de a szemed mégis megváltozik,
azt mondod, hogy ez a kő van
olyan forró, mint a lelkifurdalás,
és igazad is van, de közben arra
gondolok, hogy mégsem olyan
forró, mint a kezed hiánya.
Ijjas Tamás (1978-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése