Borbély Szilárd: A súlyponthoz

Egy billenés. Egy mozdulat.
Ahogy a súly lenyomja
egy dália nehéz fejét
és szirmait ledobja
a könnyű nyári zápor.

Így telnek el majd a napok
sűrű egymásutánba
lehullanak és hullanak,
mert nem talál magába
egy alátámasztásra.

A test ezért a Föld felé
erő által lehajtva
az ívbe hajló ágakon
a paradicsom, alma
a prófétákat várja.

Megbillen fenn az ághegyen,
s a gyümölcsvágó szárnya
kitárul, aztán elrepül
szép lassan, vitorlázva
légörvény kél nyomába.

A középpont hogy nem lehet
saját térfogatába?
A bumeráng súlypontja sincs
a forma határába
mindörökre bezárva.

A súlypont nélküli lények
nem térerőben állnak.
A tű hegyén az angyalok,
ha ott tolonganának,
súlypontra nem találnak…


Borbély Szilárd (1963-2014)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sohonyai Attila - Szanaszét összeszedve

Szabó Lőrinc: Mit láttam benned?

Nagy László: Csönd