Vjacseszlav Ivanov: Szerelem

Vagyunk két villám-vert fa tűz jele,
éjféli erdőn két világító máglya,
két meteor szikrázó fény-uszálya,
egy sorshang kettős nyílvesszeje,

egy-igába tört lovak kényszere,
melynek futását egy gyeplő cibálja,
vagyunk egy-gondolat kétívű szárnya,
egyetlenegy tekintet két szeme,

iker-árnyék, mely sírboltra vetül,
ókori Szépség álmodik a márvány
sírkő alatt, nyugszik időtlenül,

titok, melyet két hangon hallani,
két szfinksz vagyunk magányunk éjszakáján,
közös kereszt kettétárt karjai.


Rab Zsuzsa fordítása

Vjacseszlav Ivanov (1866-1891)