Simon Adri: Emlékecset ma



Ha találkoznék veled újra,         félnék, vak ujjbegyem eltéveszt.
Ónfestékkel, ólomsúllyal           egy emlékecset ma mellém fest.
Távol vagy most, s a fagyott szó           életre izzik a képernyőn,
felnőttem, és ez nagyon jó,           Ezra Poundon és Szép Ernőn.
De felszúrták a napvilágot          gennyes ég és felfakadt idő –,
szívemre begyulladt hiányod           mint torz pattanás, visszanő.
Ráncommá váltál, mély pórusokká,           nem tisztít a messzeségradír.
Bolyongok a feledés dokkján,           mint őrült, bűnbánó szatír.



Simon Adri (1974-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél