Miklya Zsolt: Dúdoló
Dúdolgatni
halkan
simogatni
szépen
ringatózni
ölben
nyújtózkodni
szélben
kuporogni
hóban
melegedni
télben
elterülni
földön
Isten
tenyerében
Miklya Zsolt (1960-)
''...mert annyi mosoly, ölelés fönnakad a világ ág-bogán.'' Tudom, hogy nagyon sok verses blog van már, de azt gondolom, hogy soha nem elég. Aztán, blogokat böngészve, ha én örvendezni tudok egy-egy elfelejtett, vagy nem ismert versnek, azt remélem, hogy itt hasonló élményt nyújthatok a műfaj kedvelőinek. Olvassátok olyan szeretettel, amilyen szeretettel én válogatom össze a gyöngyszemeket.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése