Dienes Tibor: Emlékszel?

Téglát, téglára tettünk,
együtt a holdra is léptünk,
nem is tudom miért,
de ha ott voltunk: mindig,
lecsukódott a szemünk.



Dienes Tibor (1953-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Mit láttam benned?

Weöres Sándor: Rongyszőnyeg (127)

Sohonyai Attila - Szanaszét összeszedve