Kosztolányi Dezső: Októberi táj
Piros levéltől vérző venyigék.
A sárga csöndben lázas vallomások.
Szavak. Kiáltó, lángoló igék.
A sárga csöndben lázas vallomások.
Szavak. Kiáltó, lángoló igék.
Kosztolányi Dezső (1885-1936)
''...mert annyi mosoly, ölelés fönnakad a világ ág-bogán.'' Tudom, hogy nagyon sok verses blog van már, de azt gondolom, hogy soha nem elég. Aztán, blogokat böngészve, ha én örvendezni tudok egy-egy elfelejtett, vagy nem ismert versnek, azt remélem, hogy itt hasonló élményt nyújthatok a műfaj kedvelőinek. Olvassátok olyan szeretettel, amilyen szeretettel én válogatom össze a gyöngyszemeket.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése