Fövényi Sándor: Budapesti éj
Fáradnak az esti fények,
hideg csövekben neonmagány,
kirakatok fölött zöldes-kékek,
sárga csordogál a bérházak falán.
Puhul a zaj, alig cikkan a villamos,
halkan billeg a körút ráncos hasán,
a szél gyűrött újságot pofoz,
bakancsát kifűzi néhány platán.
A Lánchíd fázik és összehúzza magát,
reméli, így talán befér az alagútba,
s az majd betakarja, akár egy nagykabát,
fénylik rajta a lámpaburák gombja.
A Margit-hídon Pest átmegy Budára,
ölelkezik a Deák és a Széna tér,
a holnap lassan rácsúszik a mára,
s Hold-piercinget csináltat az éj.
hideg csövekben neonmagány,
kirakatok fölött zöldes-kékek,
sárga csordogál a bérházak falán.
Puhul a zaj, alig cikkan a villamos,
halkan billeg a körút ráncos hasán,
a szél gyűrött újságot pofoz,
bakancsát kifűzi néhány platán.
A Lánchíd fázik és összehúzza magát,
reméli, így talán befér az alagútba,
s az majd betakarja, akár egy nagykabát,
fénylik rajta a lámpaburák gombja.
A Margit-hídon Pest átmegy Budára,
ölelkezik a Deák és a Széna tér,
a holnap lassan rácsúszik a mára,
s Hold-piercinget csináltat az éj.
Fövényi Sándor (1961-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése