Végh György: Álomba ringató dal
Aludnod kell, pillád nehéz
s az éj sötét vadon,
kicsiny leány, a szél merész:
elbabrál ajkadon.
Aludj, vigyázok én reád,
nem hagylak itt, ne félj,
vigyázok, míg könnyű ruhád
elmossa majd az éj.
Megvédlek én, ha kósza vad
zavarná álmodat,
föléd hajlok, ha halk szavad
álmodban hívogat.
Aludj, a csend körülölel,
miként a két karom,
aludj, ne félj, aludj:
szíved zenéjét hallgatom.
A szél nagy úr: hajlong a lomb,
ha jönni véli őt,
aludj, kicsiny, pihés galamb,
aludj, jó ágy a föld.
Mécses nem ég, tűz nem lobog:
sötét vadon az éj,
aludj: az alvók boldogok,
az álmuk égig ér.
s az éj sötét vadon,
kicsiny leány, a szél merész:
elbabrál ajkadon.
Aludj, vigyázok én reád,
nem hagylak itt, ne félj,
vigyázok, míg könnyű ruhád
elmossa majd az éj.
Megvédlek én, ha kósza vad
zavarná álmodat,
föléd hajlok, ha halk szavad
álmodban hívogat.
Aludj, a csend körülölel,
miként a két karom,
aludj, ne félj, aludj:
szíved zenéjét hallgatom.
A szél nagy úr: hajlong a lomb,
ha jönni véli őt,
aludj, kicsiny, pihés galamb,
aludj, jó ágy a föld.
Mécses nem ég, tűz nem lobog:
sötét vadon az éj,
aludj: az alvók boldogok,
az álmuk égig ér.
Végh György (1919-1982)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése