A. Túri Zsuzsa: Szerelem
Szívemet szögekkel verted a keresztre,
Alvadt vérbe zártál mát és holnapot...
Mondd, miért tartasz még lándzsát a kezedbe’,
Miért takarod előlem a Napot?
Kavargó árnyékok, tűként szúró fények,
Végtelennek tűnő nyűtt hétköznapok,
Kereszten, árnyékban torzak a remények,
Kicsorbult, hűlt szívem halkabban dobog...
Sötétkék szemeid hazug sugarában
Sár, bogáncs és hamu fedi a fejem,
Áttetsző hálón át, megrepedt világban
Torkomon elakadt szó a szerelem.
Alvadt vérbe zártál mát és holnapot...
Mondd, miért tartasz még lándzsát a kezedbe’,
Miért takarod előlem a Napot?
Kavargó árnyékok, tűként szúró fények,
Végtelennek tűnő nyűtt hétköznapok,
Kereszten, árnyékban torzak a remények,
Kicsorbult, hűlt szívem halkabban dobog...
Sötétkék szemeid hazug sugarában
Sár, bogáncs és hamu fedi a fejem,
Áttetsző hálón át, megrepedt világban
Torkomon elakadt szó a szerelem.
A. Túri Zsuzsa (1971-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése