Rainer Maria Rilke: Advent

Tereli már a téli erdőn
hópehely-nyájait a szél,
némely fenyő jövője-sejtőn
áldott, szent fényeket remél;
s egyre figyel. Utak havára
nyújtózik ága – híven él,
szelekben, szemben, nőve várja
dicsőséged, egyetlen éj.

Suhai Pál fordítása

Advent

Téli erdőn hópihe-nyáját 
tereli pásztorként a szél. 
Egy-egy fenyőt sejtelem jár át: 
nemsokára szelíd fénykörbe tér;
s kifelé hallgat. A fehérlő 
út fölé nyújtja száz galyát – 
várja készen, míg ég felé nő 
az egyetlen, szent éjszakát. 

Kerék Imre fordítása 

Advent

Szél-pásztor jár a téli erdőn, 
pelyhek nyáját terelgeti, 
s egy-egy fenyő már sejti: eljön 
szelíd napjuk, s fényteli 
terűjük fehér útra ringva, 
gallycsúcsokkal leskel elő, 
s dacolva süvöltéssel mind a 
Fenséges Éjszakába nő.

Cseh Károly fordítása 

Advent

A téli erdőn szél-pásztor jár 
Hópihe-csordát terelve. 
Egy fát, hogy kiválasztatott, már 
Nem rettenti a szekerce, 
Sejti a fényt. Az út fuvatát 
Érinti örökzöldje, nő 
Csak égre vihart hajlongva át 
S várja a szent éjt a fenyő. 

Németh István Péter fordítása

Advent

Havat terel a szél az erdőn, 
mint pehely-nyájat pásztora. 
S néhány fenyő már érzi sejtőn, 
miként lesz áldott fényű fa, 
és hallgatózik. Szűz utakra 
feszül sok ága, tűhegye
– szelet fog – készül, nő magasba, 
az egyetlen szent éj fele. 

Fodor András fordítása

Rainer Maria Rilke (1875-1926)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Mit láttam benned?

Sohonyai Attila - Szanaszét összeszedve

Weöres Sándor: Rongyszőnyeg (127)