Raisa Akhmatova: Egy csillag

A napokról nem adtam mindig számot,
útjaimat is sokszor feledem.
A barátságot, mint járandóságot
fogadtam, s viszonoztam melegen.

De megjegyeztem ezt az őszt örökre.
a napot, órát és dátumot.
Egy csillag a felhők közt tündökölve
felizzott, s eltűnt. Mégis átfutott

szívünkön. Téged adott ez az ősz.
Ismertelek hiszen kezdettől fogva.
Szövetségünk sugárzó és erős,
nincs vége. S mintha kezdete se volna.

Szavakban erről hogyan vallhatok?
Simogatással, dallal szóljak én ma?
Csak hallgatok. Megint csak hallgatok.
Tudod, hogy az igazi érzés- néma.

Raisa Akhmatova (1928-1992)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Mit láttam benned?

Sohonyai Attila - Szanaszét összeszedve

Weöres Sándor: Rongyszőnyeg (127)