Oláh András: kilátásaink
kapaszkodót keresünk–
gyökereink az égbe nyúlnak –
függőségeink
kitakarítják alólunk a múltat
s e fejre állított világban lépcsőink
a semmibe simulnak
Oláh András (1959-)
''...mert annyi mosoly, ölelés fönnakad a világ ág-bogán.'' Tudom, hogy nagyon sok verses blog van már, de azt gondolom, hogy soha nem elég. Aztán, blogokat böngészve, ha én örvendezni tudok egy-egy elfelejtett, vagy nem ismert versnek, azt remélem, hogy itt hasonló élményt nyújthatok a műfaj kedvelőinek. Olvassátok olyan szeretettel, amilyen szeretettel én válogatom össze a gyöngyszemeket.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése