Nagy Gáspár: Lépcsők ürügyén

Orosz Istvánnak

Az ember csupa belső fokozat
s így a gondolat és érzelem szép kárpitjából
okozat is: csupa belső fém-fa-kő-grádics.
Szüntelen Pokolba s Mennybe vezető botladozás.
És eldönthetetlen múlt-jövő.
Meg iránytűk nélküli biztos előre-hátra.
Kívülről pedig határozott talán és hátha.
Erezted már milyen a felhők hab-tortáit
szeletelő leszállni (mintha zuhanni!) készülő
repülő lépcsős-fűrészfogas döcögése?
De a lépcsők - templom iskola börtön
kilátótorony magasles - mégis bennünk
fényeskednek „bennünk vásnak" ...
Amíg érdekelnek a fokok lépcsők
grádicsok közti porszemek.



Nagy Gáspár (1949-2007)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél