Jeney Andrea Zsuzsanna: Tóparti este

A túlsó part szinte láthatatlan,
kivehetetlenek a részletek.
Távolabb hullámzó hegyvonulat;
fáradtra fakult, zöldes sziluett.
Cikázó borzongás a víz színén,
iszapos felhőpaplan a pára,
bolyhok közt rekedt mohos derengés;
a délután ennyit hagyott hátra.

Néha egy-egy elnyújtott rikoltás
az egykedvű susmorgás felett.
Vattába burkolózó hangok,
megrasztásodott békanyál a csend.
Sehol egyetlen fehér vitorla.
Egy magányos stégen vén kormorán
mozdulatlanná dermedt alakja;
a ritkán látott vendég csontsovány.

Szokatlanul magas a vízállás,
a part menti sziklák felszín alatt.
Összetört nádcsomók a fövenyen.
Néhány szétázott, málló fadarab.
Fűszálak alá szorult tollpihe.
Egy platán törzsén göcsörtös hegek.
Szétgurult szögek a gyökerek közt.
De a levegő még bársonymeleg.

Jeney Andrea Zsuzsanna

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Zelk Zoltán: Hajnali vendég

Grecsó Krisztián: Legjobban nélküled

Závada Péter: Bontás