Szabó T. Anna: Hétfátyoltánc

Tüllben forgok: látsz is, nem is.
Táncom igaz, arcom hamis.
Csalás vagyok: örök hűség.
Irizáló sokszínűség.

Hangom bűvöl: érzéki, lágy.
Beleremegsz, ha rádkiált.
Körülfonlak! Beborítlak!
Karom ápol, óv és ringat.

Rám mosolyogsz: végzek veled.
Öleltelek? Csak képzeled.
Szemem követ: te el nem mész!
Tükröd vagyok: ne engem nézz.

Mit kapni vágysz, majd azt adod.
Nem lesz többet nyugodt napod.
Erős vagyok, vagyok gyenge,
belehúzlak az ölembe.

Vagyok szoknya, vagyok szivar.
Tomboló csend, vidám vihar.
Vad suttogás, szóária.
Hol királynő, hol pária.

Ragályos a nevetésem.
Körmöm tenyerembe vésem.
Sírok: nedves ág, ha gyullad.
Tüzem füstbe sose fullad.

Én vagyok az örvény szeme.
Vagyok mohó, kerek zene.
Fényes írisz: megbámullak,
idegeid megrándulnak.

Érints meg egy tekintettel,
nézz erősen: egyéb nem kell.
Tüzet játszom: szeress belém!
Tiéd vagyok… Vagy te enyém.

Szabó T. Anna (1972-)