Bartalis János: Holdjáték

A hold rám köszön.
Én visszaköszönök.
S ezzel mulatunk.

Ő az égen.
Én a földön.
Űzzük egymás játékait kedvesen.

Néha lombok közé zuhan
és úgy kukucskál.
Én a függöny mögé menekülök
s onnan kacérkodom.

És jól esik ez a játék.
Én síró földön.
Ő a síró égen.

Bartalis János 1893-1976)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Mit láttam benned?

Sohonyai Attila - Szanaszét összeszedve

Albert Zsolt: Cellainformáció