András László: Lusta hold
részlet
ma délelőttre itt maradt,
felhőkbe bújt, szégyellte hogy
nem járta végig az utat.
Azaz bújt volna, de reggel
az égen egy felhő se volt,
csak a feszes, sima kék és
középen ott a lusta hold.
András László (1966-)
''...mert annyi mosoly, ölelés fönnakad a világ ág-bogán.'' Tudom, hogy nagyon sok verses blog van már, de azt gondolom, hogy soha nem elég. Aztán, blogokat böngészve, ha én örvendezni tudok egy-egy elfelejtett, vagy nem ismert versnek, azt remélem, hogy itt hasonló élményt nyújthatok a műfaj kedvelőinek. Olvassátok olyan szeretettel, amilyen szeretettel én válogatom össze a gyöngyszemeket.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése