Jerzy Afanasjew: Este volt
Este volt,
szenvedély ömlött le a hegyekből
és a rendeltetésük útján úsztak a hajók.
A szárazföld felől az angyalok ették velünk a fehér kenyeret,
szemükben égi lelkesedést láttunk.
A hatványra emelt zöldet fekete hasította át,
mint elíziumi hárfa csillogtak fülünkbe a csillagok,
az emberek aludtak és arról álmodtak, hogy madarakká válnak.
A tenger a javukra dolgozott, az ébredés földjére vitte a hajót,
álmukban a csillagok felé repdesett szemük,
és széllel megrakott tutajok is úsztak arra.
Az emberek szemhéja alatt megdermedtek a könnycseppek,
rémült sikollyal ébredtek,
és élettelen hálókat húztak.
szenvedély ömlött le a hegyekből
és a rendeltetésük útján úsztak a hajók.
A szárazföld felől az angyalok ették velünk a fehér kenyeret,
szemükben égi lelkesedést láttunk.
A hatványra emelt zöldet fekete hasította át,
mint elíziumi hárfa csillogtak fülünkbe a csillagok,
az emberek aludtak és arról álmodtak, hogy madarakká válnak.
A tenger a javukra dolgozott, az ébredés földjére vitte a hajót,
álmukban a csillagok felé repdesett szemük,
és széllel megrakott tutajok is úsztak arra.
Az emberek szemhéja alatt megdermedtek a könnycseppek,
rémült sikollyal ébredtek,
és élettelen hálókat húztak.
Jerzy Afanasjew (1932-1991)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése