Csáky Anna: A hajnalok hercege

Szereted a hűvös, opál-hajnalokat, 
ha egy fénynyaláb lopakodva ér utol, 
ha áttetsző ködökön csüngő nap fogad, 
ha az ablakon betekint, míg aluszol, 
vagy sűrű szövetű álmaid mámora 
oldódik fel a telő fény öbleiben. 
Hajnali párán át sugarak zápora 
zuhog végig ébredő lombokon, hiszen 
a kelő nap arcán kigyúló lágy mosoly 
egyre forrósodik, felizzik fehéren. 
Te már a kertedben állsz és álmodozol, 
reggeli bölcsődet is ringatja régen 
a lelkedbe osonó szép angyali csönd, 
a fáradó hold egy sugárral felesel, 
közben a nap orgonáját hallani fönt, 
s elönt téged a fény, e mennyei lepel.

Csáky Anna (1938-2023)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél