Fecske Csaba: Talmi gyönyör
mi mindent őriz az emlékezet
fontosat fölöslegeset
ami valahogy mégis
megőrzésre érdemes lehet
megcsimpaszkodik az elme peremén
mit számít hogy mire megyek vele én
képek a tudat jegébe zárva
az idő mintha önmaga elé vágna
kétségbeesetten ne tovább
befejezni ami abbamaradt
ha nem is a mélyben a felszín alatt
ahol a vak kíváncsiság matat –
poros tárgyak limlomok
a padlás sötét zugaiban
amiket valaha valaki eldobott
gipsz-Jézus szentkép üres képkeret
benne pókháló a kép helyett
hintaló félretaposott sarkú cipő
amelybe egy pillanatra a láb most visszanő
fölragyog fájdalmad örömöd
és részeg darázsként dönög
a szív őszi délutánján
benépesül évtizedek régóta üres háza
megérint a régi vágyak lámpaláza
napsütésben izzó cserepek alatt
fénypászmában táncoló porszemek
mindent ami volt most visszaszeretek
óvatos félelem szorongat
a múlt orvul jelenemre tör
az emlékezés talmi gyönyöre gyötör
fontosat fölöslegeset
ami valahogy mégis
megőrzésre érdemes lehet
megcsimpaszkodik az elme peremén
mit számít hogy mire megyek vele én
képek a tudat jegébe zárva
az idő mintha önmaga elé vágna
kétségbeesetten ne tovább
befejezni ami abbamaradt
ha nem is a mélyben a felszín alatt
ahol a vak kíváncsiság matat –
poros tárgyak limlomok
a padlás sötét zugaiban
amiket valaha valaki eldobott
gipsz-Jézus szentkép üres képkeret
benne pókháló a kép helyett
hintaló félretaposott sarkú cipő
amelybe egy pillanatra a láb most visszanő
fölragyog fájdalmad örömöd
és részeg darázsként dönög
a szív őszi délutánján
benépesül évtizedek régóta üres háza
megérint a régi vágyak lámpaláza
napsütésben izzó cserepek alatt
fénypászmában táncoló porszemek
mindent ami volt most visszaszeretek
óvatos félelem szorongat
a múlt orvul jelenemre tör
az emlékezés talmi gyönyöre gyötör
Fecske Csaba (1948-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése