Demény Péter: Messages
1.
Olykor mindenesetre írnék neked egy SMS-t.
(Ki tudja, olykor talán írok is.)
Például arról, hogy időnként mégiscsak válaszolhatnál.
Ó, nem valami súlyosat, hirdethetőt, jóhírbe hozhatót,
nem kívánom én a lehetetlent.
Ha bár egyszer, egyetlenegyszer válaszolnál,
ha egyszer is látnám a nevedet egy mobilszám fölött,
talán nem lennék ilyen egyedül.
Mondom, talán.
De ezen múlik minden.
2.
A zugokban kellene keresselek talán,
a függöny, az abrosz vagy a lepedő gyűrődéseiben,
a könyvek mögött, a lépcsők, a fal, az ajtó repedéseiben,
az életem homályos bugyraiban,
a lelkem csatornarendszerében.
Olykor hallom a csendedet,
készülődöm is a keresésre,
próbálok hinni benned, imádkozni hozzád –
aztán megintcsak végleg egyedül.
Valamit elrontottam, azt hiszem,
valamit elrontottál, azt hiszem,
valamit elrontottunk, azt hiszem.
Vagy csak úgy elromlott magától.
Olykor mindenesetre írnék neked egy SMS-t.
(Ki tudja, olykor talán írok is.)
Például arról, hogy időnként mégiscsak válaszolhatnál.
Ó, nem valami súlyosat, hirdethetőt, jóhírbe hozhatót,
nem kívánom én a lehetetlent.
Ha bár egyszer, egyetlenegyszer válaszolnál,
ha egyszer is látnám a nevedet egy mobilszám fölött,
talán nem lennék ilyen egyedül.
Mondom, talán.
De ezen múlik minden.
2.
A zugokban kellene keresselek talán,
a függöny, az abrosz vagy a lepedő gyűrődéseiben,
a könyvek mögött, a lépcsők, a fal, az ajtó repedéseiben,
az életem homályos bugyraiban,
a lelkem csatornarendszerében.
Olykor hallom a csendedet,
készülődöm is a keresésre,
próbálok hinni benned, imádkozni hozzád –
aztán megintcsak végleg egyedül.
Valamit elrontottam, azt hiszem,
valamit elrontottál, azt hiszem,
valamit elrontottunk, azt hiszem.
Vagy csak úgy elromlott magától.
Demény Péter (1972-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése